Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011. január - Érem a pannonhalmi apátság alapításának 700. évfordulójára

2011.01.03

A hónap érme - Aranyozott ezüstérem a pannonhalmi apátság alapításának 700. évfordulójára 1701-ből

 

1116u.jpg

 

 "Pannónia hegyén lévő Szent Márton monostornak ... olyan kiváltságot engedélyeztünk, amilyet Montecassino Szent Benedek monostora kapott.” E szavakkal részesítette Szent István király a pannonhalmi monostort kiváltságokban. Az 1001-ben kelt oklevél szerint Géza fejedelem kezdte el építeni a monostort. Fia, István pedig fogadalmat tett Szent Mártonnak, ha ellenségeit legyőzi, Somogy megye dézsmáját az ő tiszteletére épült monostornak adja. Ez a jövedelem segítette akkor a pannonhalmi monostor felépítését.

 A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett. Uros apát a ma is meglévő templom építtetője visszaverte a mongolokat a monostor-erőd falai alól, a török hódoltság másfél évszázada alatt azonban a szerzeteseknek többször menekülniük kellett. A helyet a török több ízben is elfoglalta, felégette, sőt rövidebb ideig megszállva is tartotta. Utoljára 1683-ban a Bécs elfoglalására induló Kara Musztafa csapatai pusztították el. Buda 1686-os visszafoglalása után indult meg a templom és a monostor újjáépítése, s ez Karner Egyed főapátsága alatt (1699-1708) fejeződött be. Erre, a töröktől megszabadult országot újjáépítő, s a nyertes csatákat és várfoglalásokat barokkos pompával ünneplő időszakra esett Pannonhalma alapításának hétévszázados jubileuma. Karner Egyed főapát erre az alkalomra készíttette el a bécsi Johann Georg Seidlitz éremművésszel az itt bemutatott 39 mm átmérőjű érmet, melyből összesen 6 arany, 37 ezüst és 300 bronz példány készült.

 Az érem előlapján egy nehezebben feloldható szöveggel találkozunk. A köriratban M.I:FVND:&9 8BRIS-MDCCI:CELEB: olvasható. Az éremkép központi eleme a három domb és a középen a koronából kinyúló kettőskereszt, felette sugarakat kibocsátó Isten szeme látható. Kétoldalt felhőkben két szent jelenik meg: Szent Márton a nyársra szúrt libával és Asztrik apát a püspökbottal és Szent István koronájával. A három dombon VII-SAEC-VII., a dombok előtt kartusban RVINATI.VII./ RESTAVRATI MNRY/ S:M:S:M:P:O:S.B: felirat olvasható. Az előlapi teljes szöveg feloldva: Anno 1001 fundatum et 9 octobris 1701 celebratum saeculum VIItimum ruinati, VIIvum restaurati Monasterii Sancti Martini supra montem Pannoniae ordinis Sancti Benedicti = Szent Benedek rendjének 1001-ben alapított, és 1701 október 9-én 700. évfordulóját ünneplő, legutóbb romos, de abból helyreállított monostora Pannonia Szent Márton hegyén.
 A hátlapi éremképen három dombon a főapátság - nem hiteles rajzú – ábrázolását látjuk, felül a felhők felett Mária a Gyermekkel, kétoldalt Szent István a koronával és Szent László a bárddal a kezében térdepel. A baloldali dombon PER/ VII, a középsőn A/ VII:, a jobboldalin AD/ VII. A dombok előtt kartusban PANNONIAE MONTES/ IAM/ AD SEPTEM SAECLA/ LIBERTANT. (= Pannonia hegyei 7 évszázad után már szabadok) A kiemelt betűk háromszoros kronosztikont alkotnak. Kétszer az 1001, egyszer az 1701 évszám olvasható ki belőlük. Ugyancsak kronosztikont rejt a körirat is:DITANDO IN DEPENSANDO: POST IN DOTANDO (= Adományok által gazdagítandó, majd ezután támogatandó), méghozzá háromszor az 1001 évszámot.

 Megjegyzendő, hogy a képen ábrázolt Kálváriadomb és a Nagyboldogasszony dombja a valóságban nem így néz ki. Feltételezhető, hogy a dombok hármas tagozódása az előlapi éremkép hármas halom gondolatkörének visszatükröződéséből született. Mivel a dombokon látható kápolnák ábrázolása is eltér a valóságtól, a hátlapi éremkép alapján valószínűsíthetjük, hogy az érmet készítő művész nem járt a helyszínen, az éremképet elmondás alapján készíthette.