Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010. december - Apafi Mihály kettős garascsegelye

2011.01.03

A hónap érme – Apafi Mihály kettős garascsegelye 1673-ból

 

194.jpg
 

Apafi Mihály fejedelemsége ideje alatt mindössze 4 évig folyt Erdélyben aprópénzverés, egykorú szóhasználattal élve "usualis pénz" verése. E pénzek veretését az 1671-es országgyűlés 29. artikulusa rendelte el, s az 1674-es országgyűlés 27. artikulusa szüntette meg. Az ún. kettős garasokat kétféle típussal verték. Eleinte a hátlapon a sas alatt a hét bástya volt az éremkép, majd a lengyel minta lett az általános, vagyis a koronázott két pajzs.

Az itt bemutatott csegely is ennek a kettős garasnak az éremképével készült a brassói verdében. Az előlapon a MI.APAF.-.D.G.P.T.-* (Michael Apafi Dei gratia princeps Transilvaniae = Apafi Mihály Isten kegyelméből Erdély fejedelme) körirat között jobbra néző mellkép van páncélban. A fejedelem vállán oroszlánfej, kezében jogar, a fején kalpag van, a derekánál három rozetta látható. A sarkokban ugyancsak rozetták vannak. A hátoldalon .PAR.R.EG.H.D.ET.S.C.G.AR.1673. (Partium regni Hungariae dominus et Siculorum comes, grossus argentus 1673 = Magyarország Részeinek ura és a székelyek ispánja, ezüst garas 1673) szöveg olvasható. Középen korona alatt két pajzs és a kartusba foglalt brassói címer által közrezárt részen az Apafi-címer helyezkedik el (tőkén álló, karddal átszúrt sisak). A jobb és bal oldali pajzsokba az erdélyi címer elemei (a nap és a sas, illetve a csillag, a félhold és a hét bástya) kerültek. A korona alatt XII római szám szerepel.

 Ez a római XII némileg magyarázatra szorul. Az ismert éremanyagot áttekintve kiderül, hogy egyébként azonos külsejű darabok ismeretesek római XII és római VI jelzéssel. A pénzek súlyadatait megvizsgálva azt is megállapíthatjuk, hogy a VI-os jelzetű és a XII-es jelzetű veretek között nincs számottevő eltérés, így értékkülönbségről sem beszélhetünk. Az eltérő jelzetre a magyarázat az, hogy az erdélyi garaspénzek a lengyel szostak nevű pénz mintájára készültek, melyeket a korabeli források dupla garasként ismernek, és amelynek hátlapján a koronázott két címer felett ugyanolyan VI-os szám látható, mint Apafi pénzein. (A lengyel hatást igazolja továbbá, hogy a hátlapi címerbeosztás azonos III. Zsigmond lengyel király garasainak címerbeosztásával.) Ezeket a lengyel pénzeket 12 dénár értékben és 6 latos finomságban verték 1658 óta. Ezek alapján a XII szám értelme Apafi pénzein teljesen világos: a 12 dénáros értéket jelenti. A VI szám értelme pedig nem lehet egyéb, mint hogy ezt a jelzést az erdélyi garaspénzek egy része átvette a lengyel kettős garasokról, azok teljes éremképével együtt.

 Apafi 12 denáros, 6 latos finomságú pénzeit Magyarországon azonban – több forrás is igazolja - csak 9 denár értékben fogadták el: 1674. november 28-án például a szepesi kamara Apafi „moneta nova duplicium grossorum” nevű pénzét említi, „melyet 4 poltura értékben vertek ugyan (=12 dénár), de csak 9 dénár értékben kell elfogadni”. A „kettős garas” elnevezés valójában elfedi azt a tényt, hogy ezeket a pénzeket a fent említett leértékelés miatt nem is hívhatták 12 dénáros garasnak. Mivel azonban 1 poltura = 3 dénár, és 1 garas = 2 poltura, tehát 6 dénár, így a 12 dénár az 2 garasnak felel meg, a „kettős garas” név maradt rajta.

1671-től kezdve Szebenben, Brassóban és Marosvásárhelyen vertek kettős garasokat, majd 1672-től Besztercén, 1673-tól pedig Nagyenyeden is készültek ilyenek, míg nem aztán 1674-ben végleg megszüntették a verésüket.