Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2007. december - Emlékérem József főherceg 50 éves nádorságára

2010.05.27
A hónap érme: József főherceg nádorrá választásának 50. évfordulójára készített emlékérem

 

  Habsburg József Antal főherceg, a későbbi II. Lipót császár fia 1776 márciusában született Firenzében. Pest-Budával csak akkor ismerkedett meg, amikor 1792-ben részt vett bátyja, Ferenc magyar királlyá koronázásán. Útjáról naplót vezetett, melyben beszámolt a Gellérthegyen tett sétáiról is. 1795-ben, amikor bátyja, Sándor Lipót, az addigi nádor halálos balesetet szenvedett Laxenburgban, az alig 18 éves ifjút választották Magyarország helytartójává. Budára diadalkapun át vonult be.

1134.jpg

  1796-ban a pozsonyi országgyűlés a király javaslatára nádorrá választotta József főherceget. Beiktatását követően megkérte I. Pál orosz cár leányának, Nagy Katalin cárnő unokájának, Alexandra Pavlovának kezét, de az ifjú pár csak 1800 februárjában érkezett Bécsből Budára. Alexandra azonban 1801 márciusában váratlanul meghalt. Sírboltját Ürömön építették fel.

  A nádor vállaira kezdetektől súlyos terhek nehezedtek. Szokásos feladatai - a főrendi ház elnöke, a hétszemélyes tábla elnöke, a jászok és kunok főkapitánya - mellett rá hárult az a feladat, hogy a 90-es évek közepére igencsak hűvössé vált Habsburg-magyar viszonyt megpróbálja felmelegíteni. A jakobinus eszméktől „megfertőzött" országgal szemben általános volt a bizalmatlanság, József azonban a helyszínre érkezve úgy látta, a magyarok vonatkozásában a kemény kéz politikájánál sokkal célravezetőbb a megnyerés politikája. Tudomásul vette azt a magyar álláspontot, mely szerint az ország a szabad királyválasztó jogon kívül semmilyen jogáról nem mondott le. Sajátos módon így a rendi nézetek közvetítőjeként lépett fel Béccsel szemben, s az abszolutizmus alternatívájaként a birodalom „hungarizálására" tett javaslatot. Tevékenysége, amely Bécsben csak ellenségei számát szaporította, Magyarországon megnövelte a hitelét. Ennél is fontosabbak azonban a gesztusok, amelyekkel  nem feltétlenül tudatosan építette magyarországi image-át.

  Felesége halála után nyújtotta be a császári udvarhoz pesti városrendezési elképzelését, mely egyrészt folytatása volt a már II. József életében elkezdett munkálatoknak, másrészt emlék a városszépítés gondolatát támogató első feleségnek. Hild János építőmester, Hild József édesapja kapta a feladatot, hogy a II. Lipót császárról elnevezett városrészt, a mai Lipótvárost kiépítse. Az átgondolt, tervszerű városrendezés érdekében, melyet 10 év alatt kívántak megvalósítani, életre hívták a Szépítési Bizottmányt. 1815-ben, a francia háborúk befejeztével Ferenc császár, Vilmos porosz király és Sándor orosz cár Budára látogatott, tiszteletükre nyitották meg a gellérthegyi egyetemi csillagvizsgáló épületét. A nádor felkarolta a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Színház ügyét is. Műszaki érdeklődésének bizonyítéka a Lánchíd, a Pest-Vác közötti vasút vagy a kőbányai, 1827-ben üzemelt próbavasút ügyének támogatása.

  1846 őszén Pest és az ország nagy ünnepségre készült: a nádorság ötvenedik évfordulójának megünneplésére. A főherceg azonban már betegeskedett. A város és az ország árgus szemekkel figyelt a budai palota híreire. 1847 elején a hírek már nagyon rosszak voltak. A nádor 71 éves korában, január 13-án meghalt.

  Közvetlenül ezután megalakult a József-emlékegyesület, amely fő feladatának egy József-szobor felállítását tekintette Pesten. A grémium tagjai között ott találjuk Hild Józsefet, Ybl Miklóst, Toldy Ferencet és Széchenyi Istvánt is. Közbejöttek azonban az 1848-as események, így Pest első köztéri szobrának leleplezésére csak 1869 április 25-én került sor.